2016. máj 29.

Kiképzés

írta: Pintermad
Kiképzés

Ivanov Gábor: Uraim (K-Arcok) - Közép-Európa Táncszínház

Üres térben határozottan közlekedik egy ember. Férfiember közlekedik. Közben beszél, kifelé néz, dőlnek belőle a szavak. Nemcsak nekem, mindenkinek mondja, saját magát beszéli. Az üres térben elveszítjük a szemkontaktust, mondatai lehullanak a falról. Rengeteget beszél, a humora is jó. Szavai mozgássá alakulnak, végigrázzák a testét. Látom a felvett szereppel együtt hogyan alakul az önkép, vagy éppen hogyan szalad az uralkodni vágyó vonások elől. A fluid, körző mozgások és az egyre erőteljesebb kitörés gyakorlatok, folyamatosan újrarajzolják a testét. Őszintesége arcba vágó. Őszintesége maga a tér, az a kis rés, amit kialakít a váltásokkor. A két szerep közé szorult levegő szétrepeszti az én belsőmet is. Bagatell dolgoktól, hamar eljutunk a háborúig. Mert egy férfi, akkor férfi, ha ölt, mondják... Vagy ha nem is ölt legalább volt katona, mondják... Aztán nem jönnek haza. A férfi kimarad. Ezt a szünetet is játssza Ivanov Gábor, nagyapáink hallgatását. Apáink hallgatását. A várakozást, hogy mi legyek nektek? Melyik oldalon álljak? Kinek készítem az arcom? Hogy legyek férfi most? És most? Holnap? Felhúzott zokni, az ciki? Nem férfias, mondják... Szakadnak a bőrök. Lekerül a ruha, felvérzik a test. Közben korosztályom meséinek ismerős betétdalai szólnak. Mert nekem az apahalál, az Mufasa elvesztése az Oroszlánkirályból, s csak később Esterházy. Ivanov Gábor megtáncolta a generációnk kérdőjeleit, megtáncolta az örökségünk. A lelkiismeret furdalást. Karakterjátékai nemcsak ironikus ábrázolásai voltak a világban próbálkozó egyénnek, hanem a kiszolgáltatottság kényszerhelyzetében formálódó maszkok le és felvétele ugyanúgy. Arckutatás. Szerepei felsértették, nem álltak meg az eltáncolhatóságnál, nem álltak meg az elmondhatóságnál, vagy a felpróbálhatóságnál. (K)arcok. Sebek az arcon. Látszik, hol nem passzolt a maszk, hol kellett hozzáigazítani, hol forrt össze visszafordíthatatlanul. Létezése végig kétpólusú. Úgy tűnik mintha játszana, közben a végére már egészen meztelen. Sziszifuszi próbálkozásai lemerítik a testét. Leteszi névjegyét, Uraim, itt vagyok én is...

pv 

 

Szólj hozzá